magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

» Szent László-tárnics
Szent László-tárnics
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gentiana cruciata LINNÉ 1753

Alighogy Szent László király a tatárokat kiűzte Magyarországról, szörnyű pestisjárvány tört ki. A király imájával elnyerte Istentől, hogy a dögvész gyógyítója az a növény legyen, amelyet felfelé lőtt nyila visszahullva eltalál. Így lett a magyarok pestisfüve a keresztesfű, amit azóta Szent László füvének neveznek. A középkori monda egyrészt onnan eredhet, hogy a Szent László-tárnics gyökere valóban gyakran olyan, mintha átfúrták volna, másrészt, hogy a népi gyógyászatban sokféle gyógyhatását ismerték. Utóbbira utal latin neve is. Névadója a bosszúálló és iszákos illír király, Gentius volt, aki számkivetettségében gyógyító növények tanulmányozásával foglalkozott és elsőként ismerte fel a tárnicsgyökér gyógyhatását. A Gentiana név módosulása az is, hogy a tárnicsok közismert magyar elnevezése az encián és a kékszínű tárnicsok színe is ezért enciánkék.

A Szent László-tárnics ma nem túl gyakori védett növény, lelőhelyeinek felkeresése mégis a zoológusok számára igazán izgalmas. Ennek oka, hogy egy még nála is ritkább lepkefaj, a szürkés hangyaboglárka (Maculinea rebeli) a virágbimbóira és virágaira, valamint a virágok közelében levő levelek felszínére rakja le petéit. Az ezekből kikelő lárvák kezdetben a tápnövény éretlen magvaival táplálkoznak. Később leereszkednek a földre, ahol hangyalárvák viselkedését, és feromonjainak illatát utánozva elérik, hogy a hangyadolgozók bolyaikba hurcolják és „háziállatként” tartsák, saját ivadékaikhoz hasonló módon táplálják őket.

Társneve: epefű

pestisfű

Letöltés

   
 
1289073208 Oldal nyomtatása
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design