magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

» Nadragulya
Nadragulya
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Atropa bella-donna LINNÉ 1753

Tudományos neve figyelmeztet rá, hogy a nadragulya fényesfekete termései az emberre erősen mérgezőek, hiszen Linné azért nevezte el Atropa-nak, mert a három párka közül Atroposz vágja el az élet fonalát. Bizonyos állatfajok ugyanakkor alig érzékenyek rá, ilyen pl. a tehén, a madarak, és a nyulak. A kolorádóbogár állítólag egyenesen kedveli. A szóbeszéd szerint Marcus Antonius seregét is nadragulyával mérgezték meg, amikor i.e. 34-ben a Római Birodalom keleti terjeszkedésének érdekében a parthusokkal háborúzott.

A belladonna név „szép hölgyet” jelent. Ennek magyarázata, hogy a termésében található, atropin nevű mérgező alkaloid pupillatágító hatású. Kivonatát a középkori Itáliában az igézően fekete szembogárra vágyó hölgyek csepegtették a szemükbe. Az atropint a szemészek ma is használják pl. a szemfenék vizsgálatához. Egy másik magyarázat szerint a nadragulya által okozott bódulat  erotikus látomásokkal jár együtt, a növényt fogyasztó férfi szemei előtt csábító nőalak jelenik meg.

Magyar neve a mandragóra módosulása lehet, ami szintén közismerten mérgező növény. Számos társneve is mérgező hatására utal, pl. farkasbogyó, ördögszőlő.

mérgező növények

gyógyító növények

Letöltés

   
 
1289056655 Oldal nyomtatása
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design