magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Bakos Dorottya,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
bakosd@dinpi.hu

» Csattanó maszlag
Csattanó maszlag
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Datura stramonium LINNÉ, 1753

A burgonyafélék családjában több súlyosan mérgező növényt találunk, ilyenek a bolondító beléndek (Hyosciamus niger), a nadragulya (Atropa belladonna) és a csattanó maszlag is. Legfontosabb hatóanyagaik a róluk elnevezett hioszciamin és atropin. A maszlagot Amerikából hozták be, Európában a XVI. században terjedt el botanikus kertekben, majd házi kertekben, végül azok szemétdombjain. Levele és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó, fájdalomcsillapító, altató hatású. Főzetét régen szülési fájdalmak érzéstelenítésére alkalmazták. A népi gyógyászatban az asztma ellenszere.

Nagyobb mennyiségben hallucinogén hatású és transzszerű állapotot idéz elő, ezért a bennszülött törzsek orvos-varázslói is előszeretettel használták. Túladagolás esetén őrjöngésig fokozódó hatása halállal végződik. A tüskés, felfújt toktermésében található fekete magocskák közül gyerekeknek 20-30, felnőtteknek 100-150 szem a halálos adag. Magja aratáskor a termesztett növények közé keveredve bekerülhet az ételbe és mérgezést okozhat. Ilyen eset történt például az 1980-as években, amikor száznál többen betegedtek meg a fővárosban a lencse közé keveredett maszlag magoktól.

Népi nevei: redőszirom, csodafa.

mérgező növények

bolygatást jelző növények

gyógyító növények

Letöltés

   
 
1289052257 Oldal nyomtatása
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design