magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Királyréti Erdei Iskola
Kökörcsin Erdei Iskola
Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Kispál Dóra,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
kispald(kukac)dinpi.hu

» Fürj
Fürj
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Coturnix coturnix (LINNAEUS, 1758)

„ Fürge mint a fürj” – mondja a szólás, a gyors mozgású emberre és „ Verhenyeges, mint a fürmony” (fürjtojás) - jellemzi a szeplős embert egy másik régies hangzású szólásunk.

A fürj közismert madarunk annak ellenére, hogy rejtőzködő, bújkáló életmódja, miatt igen ritkán kerül szem elé.

Leginkább a hangja alapján fedezhető fel jelenléte, mikor a kakas (rendszertanilag a Tyúkalakúak, azon belül a Fácánfélék családjába tartozik, ezért a hímet kakasnak nevezzük) az esti órákban rákezd messze hangzó „pitty-palatty, pitty-palatty” kiáltozására.

A fürj az egyetlen vonuló tyúkfélénk, a telet Dél-Európában illetve Észak-Afrikában tölti.

A vonuló fürjek a tengert a legrövidebb úton, alacsonyan a víz fölött repülve szelik át, és az afrikai partokat elérve, teljesen kimerülve hullanak a földre. Észak-Afrikában korábban a partokon kifeszített hálósorokkal fogták a kimerülten érkező madarakat. Egyiptomban 1920-ban, a hivatalos statisztika szerint 3 millió Európából érkező fürjet fogtak és exportáltak étkezési célra. A fürjek fogása és pusztítása ma már sokkal kisebb mértékű, ami elsősorban annak „köszönhető”, hogy az európai állomány drasztikusan megfogyatkozott.

Az állománycsökkenés okai között szerepel természetesen a vonuló fürjek mértéktelen pusztítása is, de nem ez a fő ok. Az európai mezőgazdálkodási formák átalakulása, a kis parcellákat felváltó nagytáblás monokultúrák, a vegyszeres rovar-és gyomirtás elterjedése vezetett odáig, hogy a fürj az 1980-as évek elejére kifejezetten ritka madárrá vált.

 Katasztrófális állománycsökkenése miatt, ez a korábban nálunk is nagy számban vadászott madár a „fokozottan védett” madarak listájára került. Ennek, és persze annak, hogy az egyre kisebb számban érkező madarak vadászata már az afrikai partokon sem volt jövedelmező tevékenység, állománya az utolsó 30 évben lassan, és ingadozva ugyan, de gyarapszik. Az 1999-2002 között végzett állományfelmérés szerint a hazánkban fészkelő fürjek száma 70 000 – 94 000 párra tehető.

Letöltés

   
 
1288968543 Oldal nyomtatása
Facebook
Sas-hegyi Látogatóközpont
Alcsúti Arborétum
Ócsai Tájház
Pál-völgyi-barlang
Pilisi len Látogatóközpont
Szemlő-hegyi-barlang
Jókai-kert
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design