magyar english
Cincér Hírlevél
Feliratkozás hírlevélre
Kategoriák:
Név:
E-mail cím:
Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadtam
Szakvezetési segédlet
Királyréti Erdei Iskola
Kökörcsin Erdei Iskola
Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék

Közadatkereső
Vidékfejlesztési Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások
» Védett természeti területek » Természetvédelmi Területek » Sas-hegy TT
Sas-hegy TT
 


Alapadatok

- A területet 1957-ben nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács 985/57 sz. határozatával
- Törzskönyvi száma: 64/TT/57
- Kiterjedése kb. 30 ha.
- Érintett városrész: Budapest, XI. kerület

 
A védett természeti értékek rövid jellemzése
 
"A budai hegyek egyik legérdekesebb életközösségét a Sas-hegyen találjuk, bár messziről kopár sziklás képet mutat, amelyen csak itt-ott zöldell egy-egy árva feketefenyő vagy orgonabokor. De ez csak a látszat, amellyel csak a felületes szemlélő elégszik meg, közelebbi vizsgálattal kiderül, hogy Budapest egyik legérdekesebb élőhelye, amelyhez hasonlót Visegrádtól az Al-Dunáig nem találunk."
(Dr. Pénzes Antal)
 
Érdekes geológiai jelenségeivel értékes, szinte egyedülálló élővilágával, csaknem egyenrangú értéke, a területének beépítetlensége a főváros szívében. Az érdeklődő természetbarát ma kiépített körutakon tekintheti meg a látnivalókat és gyönyörködhet a csodálatos panorámában. A kelenföldi lapályból kiemelkedő "sasbérc" csúcsa 259 m magasságban van a tengerszint felett. A hegy morfológiáját, növény- és állatvilágának jellemzőit, fajgazdagságát döntően a hegytömeg alapkőzetének (dolomit) sajátosságai határozzák meg. Ez kb. 180-200 millió évvel ezelőtt, a Kárpát-medence területén hömpölygő ún., Triász-tenger mészvázú állatainak maradványaiból keletkezett. A későbbi kéregmozgások hozták létre magát a hegyet, s emelték a felszín fölé. Az ekkori vulkáni tevékenységek, elsősorban a feltörő hőforrások sok jellegzetes változást okoztak az alapkőzetben. Sok helyütt kovával itatták át a kőzetet, így jött létre a "tűzköves dolomit", néhol igen vastag rétegben csapódtak ki az oldott fémsók (elsősorban vaslimonit telérek) és festették barnára a kőzetrepedések mentén a sziklákat.
Különleges alakulatai a Sas-hegynek az un. "kőszálak" (Beethoven-, Medve-szikla), melyek kovával átitatott, így a környező kőzetnél jóval keményebb sziklatömbök. Ennél fogva sokkal jobban ellenálltak az eróziónak, így nyerték meglepő alakjukat.
 
A sas-hegyi élővilág kialakulásában különleges jelentőségű a dolomit alapkőzet. A dolomit és mészkőrögök morfológiailag lényegesen eltérnek egymástól. Az így kialakuló különböző növénytakaró és állatvilág alakult ki. A déli lejtők a jégkorszakok előtti és közötti melegkorokból származó növényeket (magyar gurgolya, István király szegfűje, sadler imola, csikófark, stb.), a hűvös sziklás északi lejtők pedig havasi, északi jellegű fajokat (budai nyúlfarkfű) mentettek át a jégkorszakból napjainkba. Ők flóránk nagy "öregjei", melyeket a dolomitjelenség mentett meg a más területeken már évezredek óta előbbre tartó szukcesszió könyörtelen versenyétől. Ezek egyúttal a Kárpát medence bennszülött fajai is, így különlegesen fontosak a természetvédelem számára. Ezeken kívül is sok ritka és védett növényfaj él itt. Néhány igen értékes faj a következő: apró nőszirom, tavaszi hérics, leánykökörcsin, tarka és bíboros kosbor, heverő naprózsa, borzas vértő, sárga kövirózsa, stb.
Faunisztikai szempontból a Sas-hegy sziklás kúpjai és kopár háborítatlan lejtői a legértékesebbek. A legnagyobb ritkaságok és a legértékesebb fajok itt találhatók. Különösen gazdag az ízeltlábú fauna, - ezek közül kiemelkedő jelentőségű a lepkék és a pókok igen fajgazdag csoportja -, de megtalálható itt a ma már igen ritka ájtatos manó és fűrészeslábú szöcske is. Itt él a fokozottan védett haragos sikló és a pannongyík is. A hegylábon található sűrű bozótos cserjés számos madárfaj fészkelő- illetve táplálkozóhelye.
 
Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok
 
A természetvédelmi területet veszélyeztető tényezők és az ezeket kivédeni igyekvő tevékenységeink a hegy speciális helyzetéből fakadnak. Főleg a ma már teljes körülépítettség és az intenzív látogatottság jelenti a fő problémát. Ezen gondok egy része a környező lakóterületek, valamint a látogatók védelmével, kényelmével összefüggőek. Az igen könnyen erodálódó, pusztuló dolomitsziklákat évről-évre át kell vizsgáltatni és szükség szerint megerősíteni, hiszen leomlásuk súlyos baleseteket okozhat. A látogatók részére kiépített utakat is természetesen folyamatosan karban kell tartanunk.
A fő feladatunk azonban az egyedülálló élővilág megőrzése az utókor számára. A viszonylag kis terület sajátos mikroklímája folytán ezen kis kiterjedésében is stabil ökoszisztéma, sőt képes a ma már sajnos fokozottan jelentkező kedvezőtlen környezeti hatások kivédésére. Hatásuk ma már azonban itt is érezhető. Ezek ellen azonban helyileg nyilván nem tehetünk semmit., stb.) eredményre vezet és ezt folyamatosan végezzük is. Speciális azonban a helyzet az orgona esetében, ennek visszaszorítására ma még nem sikerült optimális módszert találnunk.
Fontos feladatunk - bár talán tudományosan a legjobban feltárt területek közé tartozik - a folyamatos, tudományos igényű feltárás és adatgyűjtés is. A területen szinte állandóan folynak kutatások, amelyek a minél mélyebb szintű megismerést és ezen keresztül a hatékonyabb természetvédelmet hivatottak szolgálni.
A természetvédelem számára igen fontos, hogy a természeti értékeket ne csak szűk szakmai körök ismerjék, jelentőségét nagy tömegek és minél fiatalabb korban ismerjék meg. Ezért az ismeretterjesztés fontos helyszíne a Budai Sas-hegy, évente több száz iskoláskorú gyermek ismerkedik itt a természet érdekességeivel, de a nagyközönség számára is nyitva állunk.
Mindannyiunk közös ügye, hogy ennek az "élő múzeumnak" kincseit megőrizzük!
 
Kapcsolattartó:

Novák Adrián
+36 30 504 8849
   
 
2014. 05. 19. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design